A 130 órás foglalkozássorozat négy részre tagolódott: ismeretterjesztő szakasz, kreatív szakasz, szintetizáló szakasz, marketing szakasz.
A foglalkozásokon elsődleges célunk volt a csoda átélése érzésének megismertetése a gyermekekkel. A bábjáték csodálatos, mert az élettelen bábu megelevenedik, s ez a csoda újból átélhető valósággá válik. A varázslat a gyermek előtt történik meg, s még akkor is élvezi, ha a bábut ő maga mozgatja. A foglalkozásokon a bábok segítették az érzelmek kivetítését, lereagálását, elfojtott vágyakat, indulatokat, érzelmeket kiélni, félelmeket feloldani. A bábokkal történő mese dramatizálás, verselés, énekelgetés során fejlesztettük a gyermekek beszédkészségét, de fantáziáját, gondolkodását is.
A foglalkozásokra járó tanulókkal – Fábián Gábor, Gerencsér Liza, Horváth Emese, Kerepesi Bettina, Mitró Lili, Nagy Krisztián, Ócsai Kornél, Paróczi Lilla, Paróczi Réka, Rácz Bence, Rupa József, Szurma Vivien, Vendégh Rebeka – szakkör első foglalkozásaiba drámajátékokat építettünk be. Ennek köszönhetően megjött a gyermekek mesélő és versmondó kedve. Még azok is kedvet kaptak a meséléshez, verseléshez a bábok segítségével, akik korábban nem, vagy csak kis mértékben érdeklődtek a gyermekirodalom e formája iránt.
A bábjátékon keresztül emberi karaktereket is megjelenítettek a gyermekek, minek nyomán megismerték a hozzájuk tartozó fogalmak jelentését is (ravasz róka; erős, ám igazságos, jóindulatú medve; gonosz boszorka…) A bábozás és egyéb játékok során a hang használata is fontos volt számunkra, amit attól függően váltogattunk, hogy pici vagy nagy, aranyos vagy gonosz, férfi vagy női alak az, akit éppen megformáltunk.
A Beszélő bábok foglalkozás párhuzamosan haladt a Bábkészítés foglalkozással. E két kreatív terület teljes mértében egymásra épülő és egymást kiegészítő drámai és esztétikai momentumokat épített be a munkájába.
Kovácsné Tóth Szilvia Lukácsiné Kormányos Ágnes Szabóné Balogh Erzsébet
foglalkozásvezetők