Kedves Látogató!
Amennyiben a honlap betűméreteit túl kicsinek találja, használja az oldalsávban található NAGYÍTÓ funkciót a testreszabáshoz. A teljes oldal nagyításában segítséget nyújt a CTRL gomb és az egér görgetőjének egyidejű használata!
A Varga Domokos Általános Művelődési Központ sikerrel pályázott a TÁMOP-3.2.3/A-11/1 „Építő közösségek”című pályázati kiírásra, amellyel 29.358.973 Ft támogatást nyert.
A nyertes pályázat, amelynek címe „Sző, fon nem takács…” a kreatív ipar alapkompetenciái fejlesztése hagyományőrzéssel lehetőséget biztosított:
- a bevont 8-14 év közötti tanulók komplex képesség-, kreativitás-, személyiségfejlesztésére, szemléletformálására a foglalkozásokon tervezett tematikák megvalósításával,
- a választott kreatív területekhez tartozó szakemberekkel való találkozásra,
- tanulmányi kirándulásokra,
- eszközök és anyagok vásárlására,
- segítette a pályaorientációt.
A kétéves projekt megvalósítása során kiemelten figyeltünk az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésére. Feladatunk volt továbbá a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismertek bővítése.
A választott kreatív iparterületeken – elektronikus sajtó, képzőművészet, előadóművészet, kézművesség – a foglalkozásokat a VDÁMK Általános Iskolájában dolgozó pedagógusok: Honti Rita, Hajdúné Czéh Melinda, Horváth Tiborné, Horváth Tibor, Kovácsné Tóth Szilvia, Lukácsiné Kormányos Ágnes, Szabóné Balogh Erzsébet, Ivanics László, Szanyi-Rusznyák Edit, Fazekas Nikolett, dr. Gergely Sándorné, Mező Imréné, Szabó Zoltán, Szarka Szilvia, Lévainé Bognár Edit valósították meg, az intézménybe járó tanulókkal.
A pályázatban vállalt nem hagyományos tanulási formák (szakkörök, táborok, a helyi mesterekkel és művészekkel való találkozások, börzék, bemutatók) nemcsak a 117 bevont tanuló, hanem szüleik, hozzátartozóik körében is népszerűek voltak.
A megalakult projektmenedzsment (Vassné Juhász Julianna, projektmenedzser, Kreischné Lampert Andrea majd Árgyelán Bea, pénzügyi vezetők, Horváth Tibor, projektasszisztens) a szakmai vezetővel (Lesku Katalin) együtt biztosította a vállalt feladatok teljesítését.
Tóth Gyuláné, ÁMK igazgató Horváth Tibor, VDÁI és AMI intézményvezető
Kreatív iparágak megjelenése a Varga Domokos Általános Művelődési Központban
A kreatív ipar nagy gazdasági terület, amely magában foglalja a turizmust, a szabadidő-gazdaság más ágait, az örökséggondozást, a művészeteket, az ún. szimbolikus gazdaságot és a tudásközvetítés más területeit. A kreatív ipar jelenléte egy városban, régióban olyan kreatív környezetet hozhat létre, amely a mai tudás alapú gazdaságban az innováció egyik alapfeltétele, s ezért a település, régió tőkevonzó képességének egyik biztosítéka. Ez a tény arra világított rá Magyarországon az elmúlt évtizedben, hogy az ország jövőképét a hozzáadott értéket teremtő tevékenységekre, így többek között a kultúrára, a kreatív iparra kell alapozni. Ahhoz, hogy ezt a szemléletet a lakosság magáénak érezze, fontosnak tartsa a kreatív ipar által létrehozott értékek megőrzését, továbbadását, érdekeltté kell tenni kreatív iparral kapcsolatos tevékenységekben.
A kreatív ipar választott területeinek helyzete – helyi hagyományok
Kunszentmiklóson nagy múltja van a kreatív ipari tevékenységeknek és az ezzel együtt járó értékteremtésnek, hagyományőrzésnek. Számos olyan közösség működik a városban, amely célja, hogy a fiatalok tevékenységeibe, mindennapjaiba beépítse a kreatív ipar alapjait, elősegítve azt, hogy olyan – a világot másként látó – felnőttekké váljanak, akik akár későbbi hivatásukként választják ezt, törekedve arra, hogy tevékenyen ápolják hagyományainkat, az értékek megőrzését, az értékteremtést, az értékek átadását figyelembe véve.
Kunszentmiklós a lakosság számára rendszeresen szervez olyan programokat, amely egyrészt megismerteti őket a választott kreatív ipar területekkel (előadóművészet, elektronikus sajtó, kézművesség, képzőművészet), másrészt a foglalkozások résztvevőit a kreatív ipar által kínált pályaválasztás felé orientálja.
A kunszentmiklósi Varga Domokos ÁMK megalakulása óta elismert közművelődési tevékenységet lát el a településen. A szervezet célja a kultúra közvetítése a lakosság széles rétegei számára úgy, hogy minden korosztály találja meg a neki megfelelő programokat. Az ÁMK közreműködik az ifjúság nevelésében, oktatásában is, továbbá megszerzett ismereteinek a bővítésében, tudásuk elmélyítésében az általa megszervezett rendezvények, foglalkozás-sorozatok lebonyolításával.
Kiemelt jelentőségű rendezvények például a népi mesterségek foglalkozások (bőrözés, agyagozás, gyöngyözés, szövés), a kézműves vásárok szervezése, a népdalkörök, a citera együttes, a tánckörök működése, a fotó- és képzőművészeti kiállítások, az író-olvasó találkozók, az immár hagyománnyá vált Szentmiklósi napok, amely célja a kiskunsági néphagyományok ápolása, valamint a Töröksíp Nemzetközi Népművészeti Tábor.
A „Sző, fon, nem takács” – kreatív ipar alapkompetenciái hagyományőrzéssel című programjának a megvalósításával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a választott kreatív iparterületekhez (előadóművészet, kézművesség, képzőművészet, elektronikus sajtó) kapcsolódó foglalkozásokon lehetőséget adjon az érdeklődő gyermekeknek, fiataloknak, tudásuk elmélyítéséhez, kompetenciáik fejlesztéséhez. Célja volt, hogy a projektben résztvevő 8-14 éves kunszentmiklósi fiatalok kreatív iparhoz kapcsolódó elméleti ismereteit bővítse. A projekt lehetőséget adott a megszerzett ismeretek gyakorlatban való kipróbálására, ezáltal a kreatív iparhoz kapcsolódó helyi hagyományok őrzésére, ápolására, értékteremtő mivoltának a bemutatására is.
A „Sző, fon, nem takács” – kreatív ipar alapkompetenciái hagyományőrzéssel című program négy kreatív iparterülethez kapcsolódóan valósított meg az elmúlt két évben foglalkozássorozatokat az ÁMK-ban.
Az előadóművészet területén a néptánccal, a citerával valamint a bábozás művészetével ismerkedtek meg a gyermekek. A Néptánc szakkörön Ivanics László vezetésével a népviselet, a ruharendek és a népszokások megismerése után a gyermekek elkészítették a viselettérképet, majd alaplépésekkel, ugró gyakorlatokkal készítették elő a végső koreográfiát.
Szanyi – Rusznyák Edit egy különleges hangszer –a citera – segítségével mutatta meg a gyermekeknek, hogy „Mindenik embernek a lelkében dal van…”. A citerások a hangszer megismerése után, hamar megkedvelték azt, és az összekovácsolódott kis „zenekar” szinte minden iskolai, városi rendezvény programját színesítette.
Szabóné Balogh Erzsébet, Kovácsné Tóth Szilvia és Lukácsiné Kormányos Ágnes a Bábkészítés és Beszélő Bábok foglalkozásvezetői megmutatták szakköröseiknek, hogyan kelnek életre (mozognak és beszélnek) a bábok. A bábozás történetének, a bábok fajtáinak megismerése után minden gyermek elkészítette saját bábjait, amelyek a bábelőadás szereplői voltak. Itt a két kreatív iparterület (előadóművészet, kézművesség) nagyon jól kiegészítette egymást, hiszen a báb- és díszletkészítő foglalkozásokon elkészült produktumok a bábjátszás kellékeit adták.
A kézműves foglalkozások közül a kis „bőrdíszművesek” Hajdúné Czéh Melinda vezetésével a bőr eredetével a feldolgozással és a sokszínű felhasználhatósággal foglalkoztak. Megtanulták a bőrmegmunkáláshoz szükséges eszközök használatát. Megtapasztalták a különféle bőrök megmunkálhatóságát, tulajdonságait. Számtalan különböző bőr tárgyat készítettek, amelyek alkotása során a képzelőerő és az esztétikai érzék nagy szerepet kapott. Az elkészített alkotások között poháralátét, telefontartó, kulacstartó, könyvjelző, karkötő, és egyéb bőrből készült szütyők szerepeltek.
A Fazekasság foglalkozássorozaton Honti Rita irányításával- a fazekasság történetének megismerése után, amelyhez az interneten végeztek kutatómunkát – az agyag megmunkálásához használható eszközökkel ismerkedtek meg. Megismerték az agyagnak, mint formálható anyagnak a tulajdonságait, jellemzőit. A feldolgozás folyamatát, az agyag alakíthatóságát, díszíthetőségét is megtanulták. Ezen a foglalkozás-sorozaton is sokféle alkotás született: dísztárgyak, használati tárgyak, amelyeket a záró kiállításon mutattak be.
Horváth Tibor irányítása mellett a gyermekek a természetes és mesterséges anyagokkal ismerkedtek a Textíliák, fonalak foglalkozás-sorozaton, egyszerű kísérletek elvégzésével megtapasztalták a fonalak, textíliák tulajdonságait is, természetes festékanyagokat állítottak elő. Ezt a fonás, a szövés technikájának elsajátítása követte, amelyet számos elkészült produktum is bizonyít.
A Képzőművészet területén a festészet alapjaival, valamint a sokszorosító grafikával ismerkedtek a gyermekek a projekt megvalósítási időszakában. Lévainé Bognár Edit vezetésével a Festészet szakkörön a résztvevők az elméleti ismeretek elsajátítása után (fő, mellékszínek, különböző technikák) a tanulmányi kiránduláson papírdúc készítésével és térhatású képek alkotásával ismerkedtek meg, amelyeket a sokszorosításra, alkalmi csomagolópapír és meghívók alkotására használták fel. Készítettek még farsangi álarcokat tanulmányrajzokat a tavaszi virágokról, de a Víz Világnapja alkalmából egy mesét is illusztráltak leporelló jelleggel.
A Sokszorosító grafika szakkör foglalkozásait Szarka Szilvia irányította. Tanulói a közös munka során megismerkedtek a nyomatkészítés különféle technikáival, a monotípia síknyomat készítésének több lehetséges változatával. Papírmetszeteket készítettek és a linómetszés technikáját is elsajátították. A csoport munkáját számos elkészült produktum is bizonyítja, amelyeket kiállításon mutattak be.
Az Elektronikus sajtó sajátosságaival a Hagyományok Kunszentmiklóson c. szakkör keretei belül ismerkedtek a tanulók két csoportban Mező Imréné, Dr. Gergely Sándorné, Szabó Zoltán és Fazekas Nikolett irányítása mellett. A szakkörösök miután elsajátították a hírszerkesztést, felismerték a híradás fontosságát összehasonlították a kereskedelmi és köztévé, a helyi és országos csatornák hírműsorait. A riport, interjú és cikk fogalmának tisztázása után rendszeresen dokumentálták az iskolai-, és projektrendezvényeket is. A csoport rendszeresen dokumentálta az iskolai rendezvényeket: így az iskolában megrendezett körzeti Galambos Sándor történelmi versenyt, az alsó tagozatos nemzetközi tanulmányi versenyt. Felvételeket, képeket, riportokat készítettek különféle rendezvényeken, mit például a Víz Világnapi vetélkedőn.
Bár a négy foglalkozásterület végső céljaként azt fogalmaztuk meg, hogy a projektben résztvevő csoportok a foglalkozásokon elkészült produktumaikat, produkcióikat egy nagyobb közönség számára bemutassák, azaz elkészült produktumaik az adott területre legyenek jellemzőek, mégis az elmúlt két év munkáját értékelve elmondható, hogy a szakkörök jól összekapcsolódtak, kiegészítették egymást, hiszen a báb- és díszletkészítő foglalkozásokon elkészült produktumok a bábjátszás kellékeit adták, vagy a média szakkörösök minden más területről hírt adtak.
A programban résztvevő gyermekeknek lehetősége adódott a projekt révén arra is, hogy tanulmányi kirándulásokon vegyenek részt. Így például Kiszely Ágnes vezetésével a kulisszajárásokon megismerték a kecskeméti Ciróka Bábszínház felépítését, munkatársait, a színházhoz kapcsolható foglalkozásokat. A szintén kecskeméti Cifra Palotában és a budapesti Néprajzi Múzeumban tett látogatások alkalmával a saját választott kreatív területeiknek megfelelően ismerkedtek meg új technikákkal és készítettek különféle tárgyakat.
Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával pedig az alkotás örömének átélése, a szabadidő hasznos eltöltése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás, a környezet szebbé tétele iránti igény, a környezettudatos magatartás fejlesztése volt a célunk.
Lesku Katalin, szakmai vezető Vassné Juhász Julianna, projektmenedzser
Plakátok:
