“Mindenik embernek lelkében dal van”

A 127 órás foglalkozássorozat négy részre tagolódott: ismeretterjesztő szakasz, kreatív szakasz, szintetizáló szakasz, marketing szakasz.

A foglalkozások célja nem csak az volt, hogy a gyermekek megtanuljanak citerázni,hanem megértsék, hogy miért fontos és miért jó, ha a népi kultúrához közelebb kerülnek. A foglalkozássorozat elején volt, hogy saját készítésű kishangszereket készítettünk, valamint ritmushangszerekkel „játszottunk”.

A foglalkozásokra járó tanulók – Csereklei Maja, Feith Laura, Hajdú László Dávid, Kubics Anita, Pető Dávid, Sárközi Natália, Szabó Gábor István, Szekeres Panna, Szűcs Bence, Tabajdi Viktor, Muzsnyai Máté, Szabó Mónika – a citera-szakkör első foglalkozásainak alkalmával először magyar tájegységekkel ismerkedtek meg, magyar népi gyermekjátékokat és körjátékokat tanultak, amelynek segítségével nemcsak a tájegységeket ismerték meg, hanem dialektusokat, és szokásokat sajátítottak el, valamint egymással is megismerkedtek. A későbbiekben olyan tájegységek énekeit tanultuk meg, amelyek jól szemléltették azt, hogy tájegységenként milyen eltérő díszítő és cifrázó motívumok lelhetők fel a magyarországi tájakon. Ilyen tájegységek voltak pl.: Sárköz, Kalocsa, Szatmár, Kiskunság, Palóc… Adatközlőktől hallgattunk és néztünk meg olyan videókat, amelyek jól szemléltették a régi világ zenei értékeit. Miután az alapok megvoltak, beindulhatott a valóságos citeratanulás. A gyermekek az első megtanult dal alkalmával nagyon motiválttá váltak, és ezért még hatékonyabban tudtunk új dalokat venni. Sok iskolai és nem iskolai műsoron is megmutatták a tehetségüket. A foglalkozás-sorozat eredményének nevezhetjük, hogy megalakult a Sző, fon, nem takács citera együttes.

 

Szanyi-Rusznyák Edit, foglalkozásvezető